Báldi András ökológus 2022 tavaszától három és fél éven át tölti be a Horizont Európa programon belül futó Biodiversa+ partnerség tanácsadó testületének elnöki tisztségét. Személyében elsőként került magyar kutató a biológiai sokféleség fenntarthatóságán és megőrzésén munkálkodó Biodiversa+ vezetői közé. Báldi Andrással megválasztásának apropóján beszélgettünk.

Az ökológiai szakirányon, biológusként végzett kutató karrierjének iránya tulajdonképpen már jóval az egyetemi évek előtt eldőlt, mivel a természethez, az élővilághoz kisgyermekkora óta szorosan kötődik. Fekete István regényeit olvastam, a televízióban pedig a Gyöngyvirágtól Lombhullásig című film volt az egyik kedvencem. Nem lehetett és nem is akartam megúszni, hogy felnőttként is a minket körülvevő természettel foglalkozzam – meséli Báldi András, akinek a természet és az élővilág iránti eredendő elköteleződése mára egyfajta küldetéssé vált.

Napjainkban már kritikusan fontos a biológiai sokféleség fenntarthatóságának kérdése. Miközben a bolygó lakóinak többsége a biodiverzitás szó pontos jelentésével sincsen feltétlenül tisztában, a biológiai sokféleség szűkülésének, eltűnésének hatásait mindenki a saját bőrén érzi. Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy az élővilág, az ökoszisztéma különféle szolgáltatásai nélkülözhetetlenek az életünkhöz, továbbá jobbá, kényelmesebbé, egészségesebbé teszik az életünket, s ezzel együtt az is nyilvánvalóvá vált, hogy e szolgáltatások fenntarthatóságáért nekünk, embereknek kell a legtöbbet tennünk. Ebben a „szolgáltatáscsomagban” a beporzás az egyik legismertebb elem, aminek köszönhetően teremnek például a gyümölcsfák. Ebben a példában a méhek a szolgáltatók, akik munkájukkal nekünk, embereknek hoznak hasznot, elemi érdekünk tehát, hogy a méhfajok biológiai sokféleségét megőrizzük: minél több beporzást végző méhfaj él velünk, annál hatékonyabb és kiterjedtebb a beporzás. Ökoszisztéma-szolgáltatás a levegő tisztántartása is, melyhez nélkülözhetetlen a növények sokfélesége és e sokféleség fennmaradása, de ugyanez igaz a vizek tisztításának, a szennyezések eltávolításának kapcsán is. A biológiai sokféleség egész egyszerűen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberiség fizikai és mentális értelemben is egészségesen élhessen a bolygón. A jelenlegi trendek sajnos nem ebbe az irányba tartanak, a biológiai sokféleség számos faj esetében eltűnőben van, rohamosan pusztul. Ebben a rombolásban leginkább a fejlett iparral rendelkező országok jártak az élen szerte a Földön. Mostanra egyre többen ismerték fel a beavatkozás, a negatív folyamatok lassításának és megfordításának szükségességét, mivel a biodiverzitás az emberiség felbecsülhetetlen értékű természeti tőkéje, s egyben hosszú távú fennmaradásának kulcsa is. Amennyiben ez a természeti tőke kimerül, az emberiség is „csődbe megy”, a sokszínűség megőrzése tehát túlzás nélkül létfontosságú. A Biodiversa+ partnerség egyik kifejezett célja új, a biológiai sokféleség megőrzését célzó megoldások, eljárások, stratégiák kialakítása, illetve a majdani megoldásokhoz vezető új tudás megszerzése. Kutatásaink nem elefántcsonttoronyban, hanem az érintettek széleskörű bevonásával, transzparensen zajlanak, munkánkat az Nyílt Tudomány (Open Science) elvei szerint végezzük, ezt a tanácsadó testület nem kutató tagjai és az általuk képviselt intézmények is garantálják.

A Biodiversa+ partnerség elsősorban a tagállamok finanszírozásából, illetve uniós hozzájárulásból működik. A 2021-27 között futó 7 éves program tervezett összköltségvetése meghaladja a 800 millió eurót. Magyarország a partnerség előzményét jelentő uniós kezdeményezésekben korábban nem vett részt, a Biodiversa+ együttműködésben azonban már a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviseli Magyarországot, s hazánk a hét év alatt 2 millió euróval járul hozzá a kutatásokhoz. A finanszírozásnak köszönhetően magyar kutatócsoportok előtt is megnyílt a lehetőség, hogy pályázatokat nyújtsanak be a transznacionális felhívásokra, és a jelek szerint nagy lelkesedéssel fogadták ezt a lehetőséget. A partnerség teljes jogú tagjaként a hazai kutatók a korábbinál nagyobb mozgástérrel rendelkeznek és örvendetesen aktívak is, ennek köszönhetően merülhetett fel, hogy a Biodiversa+ tizenkét tagú tudományos tanácsadó testületének (hat kutató, illetve hat nem tudományos munkatárs, utóbbiak a partnerség munkájában érintett, több mint félszáz intézményt képviselik) magyar kutató legyen az elnöke. Báldi András megválasztása úgy Magyarország, mint általában Kelet-Közép-Európa egésze számára is jelentős előrelépés, hiszen térségünk országai jellemzően alureprezentáltak az uniós szintű tudományos kutatási programokban (mind a vezető tisztségeket, mind a projektrészvételt és koordinációt tekintve).

A felkérést örömmel vállaltam, szerencsére nagyon aktív és hozzáértő a testület összes tagja, ezért jól haladunk a munkánkkal. Az elnöki tisztséget a ciklus feléig, 2025-ig töltöm be. Jelenlegi szerepvállalásom nem előzmény nélküli, mivel kutatóként rendszeresen részt vettem és veszek a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES - Intergovernmental Science-policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) munkájában. A kiemelt magyar aktivitás minden bizonnyal szerepet játszott a partnerségtől érkezett felkérésben. A tudományos tanácsadó testület fő feladata egyébként az, hogy a partnerségben részt vevő tagállamok kutatáspolitikájáért, valamint biodiverzitással összefüggő szakpolitikájáért felelős szervezetekből álló közgyűlés számára rendszeresen releváns, a döntéseiket megkönnyítő, szakmai tanácsokat ad egyebek mellett a partnerség kutatási menetrendjéhez, éves munkaprogramjához, illetve a finanszírozott projektek és a partnerség által végzett munka értékeléséhez. A tanácsadó testület szerepe tehát távolról sem nominális, éppen ellenkezőleg, nagyon is gyakorlati és ennél fogva befolyással lesz a Biodiversa+ partnerség működésének irányára, valamint az aktuális tudományos, társadalmi és gazdasági környezethez való adaptációjára. A közös munka szinergiában zajlik és lehetőséget ad a tudományos szakértők és a szakpolitikai döntéshozók közötti párbeszéd élénkülésére, mely előfeltétele annak, hogy a környezetünk előtt álló komoly kihívásokra hatékony válaszokat találhassunk. Hazai színtéren is, kutatóként akkor vagyunk elégedettek, ha javaslatainkat a döntéshozók megfogadják, ezért nem is kérdés nálunk, az Ökológiai Kutatóközpontban a nyílt kutatómunka alkalmazása, a mi lapjainkba valóban mindenki szabadon beleláthat. Kutatjuk például a méhfajok sokféleségét, illetve a sokféleség csökkenésének, eltűnésének okait. Megállapításainkat megosztjuk a szakpolitikai döntéshozókkal, elsősorban az Agrárminisztériummal, például azzal kapcsolatban, hogy hol és mekkora vadvirágos parcellák telepítését javasoljuk annak érdekében, hogy a beporzást végző méheket egy adott termőterületre „csábítsuk” és ezáltal a környéken stabil méhpopulációik alakuljanak ki. Felismertük például, hogy a leggyakrabban alkalmazott 3-5 méteres szélességű helyett legalább 50 méter széles vadvirágágyásokat szükséges telepíteni annak érdekében, hogy a beporzást végző méhek számára az adott termőterület tartósan vonzó élőhely lehessen, egyszerűen szólva azért, hogy a méhek szeressenek ott élni, oda visszajárni, s újra meg újra elvégezni a beporzást a szélesebb tájban. Szakértői szinten a döntéshozók már elfogadták ezt a javaslatunkat, így minden esély megvan arra, hogy hamarosan az általunk megfogalmazott ajánlás szerint telepítik a virágágyásokat. A méhek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében meglehetősen nagy és az emberek elsősorban nem a mézet hiányolnák az otthonaikból, amennyiben ezek az apró, szorgos rovarok nem tudnák végezni ökológiai szolgáltatásukat. A méhek fennmaradása és beporzó-aktivitásának megőrzése élelmiszerbiztonsági kérdés, hiszen számos termesztett növény (napraforgó, paradicsom, kávé, gyümölcsök, stb.) igényli azt. Magyarországon mintegy 700 méhfaj található meg, úgyszólván méh-nagyhatalom vagyunk Európában és ezt az adottságunkat fontos megtartani. Ez a magas szám a hazai környezet kedvező állapotát mutatja, legalábbis egyes régiókban. Hollandiában például jórészt újratelepített gyeprendszerek találhatók kevés vadvirággal, és ebben a környezetben csak néhány méhfaj tud fennmaradni. Az emberiség ökológia tőkéje tehát csakugyan vészesen fogyóban van, de a Biodiversa+ partnerségben azon dolgozunk, hogy ezt a csökkenő tőkét újból emelkedő pályára állítsuk. Muszáj ezt komolyan vennünk, hogy a ma még könnyen vagy viszonylag könnyen elérhető ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz – és ezáltal a reggeli kávénkhoz, a gyümölcsökhöz, mézhez, stb. – a jövő generációi is hozzáférhessenek.

A Biodiversa+ partnerség első, 2021/2022. évi pályázati időszakában húsznál is több hazai részvételű pályázat érkezett, közöttük megtalálható hét magyar vezetésű projektjavaslat is, ami a korábbi nemzetközi aktivitáshoz képest jelentős mértékű növekedést jelez. A Biodiversa+ partnerségben betöltött magyar szerep és kutatómunka ugródeszka lehet későbbi – a partnerségi felhívásokhoz képest a konzorcium létszámát és a költségvetés nagyságát tekintve nagyobb léptéket jelentő – Horizont Európa pályázatok felé is, miután az aktív részvétel élénkítheti a magyarországi kutatók nemzetközi publikációs praxisait, a sikeres koordinációk pedig segíthetik Magyarország szerepének felértékelődését.