A Horizont Európa túlmutat a nyílt hozzáférésen (open access), és a nyílt tudományra vonatkozóan átfogó eljárásmódot tartalmaz a pályázatírástól a projektbeszámolókig. A Horizont Európa rendelet (Horizon Europe Regulation) határozza meg a program kedvezményezettjeire vonatkozó, nyílt tudományos kötelezettségek és ösztönzők jogalapját. A magyarázatokkal ellátott támogatási szerződés (Annotated Grant Agreement) útmutatást ad a támogatási szerződés mintában (Model Grant Agreement) előírt, nyílt tudományos kötelezettségek teljesítéséhez. Ez a leírás kiegészíti a magyarázatokkal ellátott támogatási szerződésben foglalt információkat, különös tekintettel a pályázatok elkészítésére.
A Horizont Európa programban a pályázatok értékelése során a nyílt tudományos gyakorlatokat a „kiválóság” (excellence) és a „végrehajtás minősége és hatékonysága” (quality and efficiency of implementation) kategóriákban veszik figyelembe (Ez nem vonatkozik az ERC által meghirdetett programokra, amely az értékelésben nem tartalmazza a nyílt tudományt. Szintén nem vonatkozik a 2021–2022-es munkaprogram EIC Átmenet felhívásaira (EIC Transition calls), amelyekben a nyílt tudományos gyakorlatokat a „hatás” (impact) kategóriában értékelik.) Vannak kötelező nyílt tudományos gyakorlatok, amelyeket a támogatási szerződés minta alapján és/vagy a munkaprogramban vagy a pályázati feltételek között előírnak, és ajánlott gyakorlatok (miden egyéb nyílt tudományos gyakorlat, amely nem kötelező). A pályázóknak tisztában kell lenniük a kötelező és az ajánlott gyakorlatokkal, és ezeket be kell építeniük a pályázataikba.
A nyílt tudományos gyakorlatok közé tartozik a kutatásra vonatkozó információk korai és nyílt megosztása; a kutatási output-menedzsment; a kutatási eredmények reprodukálhatóságát biztosító intézkedések; a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása; a nyílt szakértői értékelésben való részvétel; valamint az összes releváns tudásszereplő bevonása a K+I stratégiák és tartalmak közös létrehozásába, beleértve a polgárokat, a civil társadalmat és a végfelhasználókat is (pl. a közösségi tudomány révén).
Néhány kötelezően alkalmazandó nyílt tudományos gyakorlat (a támogatási szerződés értelmében minden kedvezményezett számára kötelező):
- tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés biztosítása a támogatási szerződésben előírt feltételekkel;
- a kutatási adatok felelős kezelése a FAIR – „kereshetőség” (Findability), „hozzáférhetőség” (Accessibility), „átjárhatóság” (Interoperability) és „újrafelhasználhatóság” (Reusability) – elveivel összhangban, az adatkezelési tervek általános felhasználása révén, valamint a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása az „amennyire csak lehetséges, nyílt, amennyire csak szükséges, zárt” („as open as possible, as closed as necessary”) elve alapján, a támogatási szerződésben előírt feltételek szerint;
- a tudományos publikációk következtetéseinek validálásához vagy a kutatási adatok validálásához/újrafelhasználásához szükséges kutatási eredményekről/eszközökről/intézkedésekről szóló információk megosztása;
- a tudományos publikációk következtetéseinek validálásához szükséges eredmények digitális vagy fizikai elérésének biztosítása, bizonyos kivételekkel;
- rendkívüli veszélyhelyzet esetén, ha a támogató hatóság kéri, azonnali nyílt hozzáférés biztosítása nyílt engedélyek alapján minden kutatási eredményhez, vagy kivételek esetén méltányos és észszerű feltételek melletti hozzáférés nyújtása azon jogi személyek számára, amelyeknek szükségük van a kutatási eredményekre a rendkívüli helyzet kezeléséhez.
A javasolt nyílt tudományos gyakorlatok a kötelező gyakorlatokon túlmutató nyílt tudományos gyakorlatok, mint például az összes releváns tudásszereplő bevonása, beleértve az állampolgárokat is; a kutatás korai és nyílt megosztása; a kutatási adatokon túlmutató output-menedzsment; nyílt szakértői értékelés. Ez a gyakorlatok nem teljes listája, ezt kell a pályázóknak alkalmazniuk, ha lehetséges, és projektjeik esetében releváns. Ezen kívül bizonyos munkaprogramok egyes témái vagy felhívási feltételei további nyílt tudományos gyakorlatokat ösztönözhetnek.
A nyílt tudományos gyakorlatok értékelése a Horizont Európa pályázatokban
A pályázóknak a nyílt tudományos gyakorlatokat ismertetniük kell a nyílt tudományra vonatkozó megfelelő módszertani szakaszban. A pályázóknak konkrét tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan szándékoznak megfelelni a kötelező nyílt tudományos gyakorlatoknak. Ennek elmulasztása alacsonyabb értékelési pontszámot von maga után. Ha világos magyarázatot adnak arról, hogyan alkalmazzák a projektjeiknek megfelelő, javasolt gyakorlatokat, az viszont magasabb értékelési pontszámot jelent. Ha a pályázók úgy vélik, hogy a (kötelező vagy ajánlott) nyílt tudományos gyakorlatok egyike sem vonatkozik projektjükre, akkor ezt indokolniuk kell.
A pályázat „kiválóság” fejezetében, a módszertant bemutató részben a pályázóknak 1 oldal terjedelemben le kell írniuk, hogy a (kötelező és ajánlott) nyílt tudományos gyakorlatok hogyan illeszkednek szervesen a projektben alkalmazott módszertanhoz, és hogy ezek a gyakorlatok hogyan igazodnak a projektben végzett munka jellegéhez, hozzájárulva a célok eléréshez. Ezenkívül az adatokat generáló vagy újrafelhasználó projektekben további, legfeljebb 1 oldal terjedelmű, az adatkezelési terveket bemutató leírást is tartalmazniuk kell a pályázatoknak.
A „résztvevők kapacitása és a konzorcium egésze” fejezetben a pályázóknak le kell írniuk, hogy a konzorcium hogyan fogja össze a szükséges diszciplináris és interdiszciplináris tudást, ideértve a nyílt tudománnyal kapcsolatos szakértelmet és korábbi tapasztalatokat is.
A pályázatok „A” részében a pályázóknak fel kell sorolniuk legfeljebb öt releváns publikációjukat, széles körben használt adatkészletüket és egyéb eredményeiket, amelyek a pályázat szempontjából relevánsak. A publikációk, különösen a folyóiratcikkek esetén elvárt a nyílt hozzáférés biztosítása, az adatkészleteknél pedig a FAIR-elvek és megfelelő szintű nyitottság alkalmazása (as open as possible, as closed as necessary).
A nyílt tudományos gyakorlatok bemutatása a pályázatban
Korai és nyílt megosztás: A pályázónak konkrét információkat kell megadnia arról, megvalósítja-e a korai és nyílt megosztást, és ha igen, hogyan, illetve a várható eredmény mely részére vonatkozóan. Megemlítheti, hogy milyen típusú korai és nyílt megosztás felel meg a szakterületének és a projektjének.
Kutatási adatkezelés (research data management, RDM): A kutatási adatkezelés kötelező a Horizont Európa programban az adatokat generáló vagy újrafelhasználó projekteknél. A benyújtás szakaszában még nincs szükség a teljes adatkezelési tervre (data management plan, DMP), de a pályázat részeként legfeljebb 1 oldal terjedelemben be kell mutatni, hogy hogyan menedzselik az adatokat. Azon munkaprogramok esetében, amelyek megkövetelik az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) egyesített adattárak használatát, a pályázóknak kifejezetten ki kell térniük ezen adattárak alkalmazásának módjára. Kivételesen, rendkívüli helyzetekben, és ha a munkaprogram megköveteli, már a pályázatok benyújtásánál, de legkésőbb a támogatási szerződés aláírásáig teljes adatkezelési tervet kell benyújtani. Az adatkezelési terv sablonja az Európai Bizottság finanszírozási és pályázati portáljának (Funding & Tenders) referenciadokumentumai között található, a beszámoló sablonok alatt (https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/horizon/temp-form/report/data-management-plan-template_he_en.docx).
A kutatási eredmények reprodukálhatósága: A pályázatban fel kell vázolni a projekt tervezett, a reprodukálhatóságot segítő intézkedéseit. Az ilyen intézkedések képezhetik a módszertan részét (például átlátható kutatási tervezés, statisztikai elemzések robusztussága, negatív eredmények kezelése stb.), vagy beilleszthetők a kötelező és ajánlott nyílt tudományos gyakorlatokba (pl. DMP, korai megosztás, nyílt hozzáférés a szoftverekhez, munkafolyamatokhoz, eszközökhöz stb.).
A Horizont Európa program az adattáron keresztül, ahol a publikációkat és adatokat elhelyezték, információkat kér a kutatási eredményekről vagy bármely más eszközről és módszerről – adatokról, szoftverekről, algoritmusokról, protokollokról, modellekről, munkafolyamatokról, elektronikus jegyzetfüzetekről és egyebekről –, amelyek a tudományos publikációk következtetéseinek, valamint a kutatási adatok újrafelhasználásához vagy validálásához szükségesek. Ezenkívül a kedvezményezetteknek digitális vagy fizikai hozzáférést kell biztosítaniuk a tudományos publikációk következtetéseinek validálásához szükséges adatokhoz vagy egyéb eredményekhez olyan mértékig, amely jogos érdekeiket nem sérti.
Nyílt hozzáférés: Konkrét tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a projekt hogyan fog megfelelni a nyílt hozzáférési követelményeknek, azaz a publikációkhoz való azonnali nyílt hozzáférésnek, valamint az adatokhoz való nyílt hozzáférésnek (ez utóbbi bizonyos kivételekkel és a DMP-ben meghatározott határidőn belül) egy megbízható adattáron keresztül, nyílt licencek segítségével. A pályázó részletesebben meghatározhatja, hogy milyen (előfizetéses vagy nyílt hozzáférésű) közzétételi lehetőségeket fog használni. Részletesen bemutathatja azt a megbízható adattár(ak)at is, amely(ek)en keresztül nyílt hozzáférést biztosít a publikációkhoz és kutatási adatokhoz. A kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez való nyílt hozzáféréssel a pályázat kutatási adatkezeléséről szóló szakaszban kell foglalkozni. A kutatási adatoknak alapértelmezés szerint nyitottaknak kell lenniük, hacsak nincs jogos ok a zárt kezelésre.
Általános szabály, hogy a nyílt hozzáférés más kutatási eredményekhez, például szoftverekhez, modellekhez, algoritmusokhoz, munkafolyamatokhoz, protokollokhoz, szimulációkhoz, elektronikus jegyzetfüzetekhez és egyebekhez nem kötelező, de erősen ajánlott. A „fizikai” eredményekhez, például sejtvonalakhoz, biológiai mintákhoz, vegyületekhez, anyagokhoz stb. való hozzáférés szintén erősen ajánlott.
Nyílt szakértői értékelés: A pályázókat felkérik, hogy részesítsék előnyben publikációik nyílt szakértői értékelését a hagyományos („anonim”) szakértői értékeléssel szemben, amikor csak lehetséges. Ebben az esetben konkrét információkat kell megadni a pályázó által használni kívánt közzétételi helyekről, és kiemelni azokat a lehetőségeket, amelyek nyílt szakértői értékelésnek minősülnének.
Állampolgárok, civil társadalom és végfelhasználók bevonása: A pályázó adjon világos és tömör információkat arról, hogyan valósul meg az állampolgárok, a civil társadalom és a végfelhasználók bevonása a projektbe, ahol és amennyiben szükséges. A bevonási tevékenységek típusai a tervezett K+I tevékenység típusától, valamint az érintett tudományágaktól és ágazatoktól függenek.
Ez a következőket foglalhatja magában: közös tervezési tevékenységek (mint például műhelyek, fókuszcsoportok vagy a K+I menetrendek, ütemtervek és intézkedési tervek kidolgozásának egyéb módjai), amelyek gyakran tartalmaznak mélyreható vitát a K+I cselekvési irányokkal vagy a technológiai fejlődéssel kapcsolatos következményekről, etikáról, előnyökről és kihívásokról; közös alkotótevékenységek (a polgárok és/vagy a végfelhasználók közvetlen bevonása az új tudás vagy innováció fejlesztésébe, például a közösségi tudomány és a felhasználó által irányított innováció révén); társértékelési tevékenységek (például segítségnyújtás projektek, intézkedési tervek vagy programok nyomon követésében, értékelésében és visszacsatolásában iteratív vagy akár folyamatos módon).
A pályázatban való részvétel mértéke az egyéb módszertani megközelítések melletti egyszeri tevékenységektől egészen addig terjedhet, hogy maga a részvétel válik a projekt elsődleges fókuszává vagy módszertani megközelítésévé. A tevékenység erőforrásokat és szakértelmet igényel, ezért gyakran arra szakosodott kommunikációs szervezetek vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársak végzik.
